Hogyan készült?  (Az 1979-es riport életútja, technikai háttere)


1979 január 19-én ünnepelték nagyszüleim házasságkötésük ötvenedik évfordulóját. Ekkor fogalmazódott meg
bennem 30 évesen, egy hangfelvétel készítésének gondolata. Nagyszüleim örültek ennek, és írásbeli feljegyzések
készítésével, hónapokon keresztül készültek a tervezett beszélgetésre. Feljegyzéseik itt tekinthetők meg:
 Nagyapa feljegyzései / Nagymama feljegyzései  /  Nagyapa Szakadát történetéről / 100 éves szemtanú (1961)  

A beszélgetésre 1979. szeptember 19-én, a szakadáti ház (most tájház) verandájában került sor.
Az akkori veranda (most fürdőszoba) nyitott volt, így behallatszanak az utcai zajok, a kutyaugatás, valamint
a késő délutáni órákban a veranda előtt gyülekező, már esti etetésre váró tyúkok zaja, hangoskodása is.

A hangfelvétel technikai háttere:
  - TESLA B400 (akkor már 5 éves) orsós magnó + BEAG MD-102 MT mikrofon
  - Polimer LP35 LH-SUPER (360 m) magnószalag  (Felhasznált sávok: 1, 2, és a 3. sáv eleje)
  - Szalag sebesség: 4,75 cm/sec, a felvétel teljes hossza: kb. 4,5 óra (mono)
    (A 4,75-ös sebesség mellett döntöttem mert beszédről volt szó, és szerettem volna, ha az egész felfér egy szalagra.)

A felvétel néhány kisebb szünettel, egy nap alatt, magyar nyelven készült el, ami főleg nagymamámnak
okozott némi nehézséget. A magyar nyelv mellett döntöttem, hogy később azok is megértsék, akik nem ismerik
a szakadáti német dialektust, azt viszont sajnálom, hogy nem beszélgettünk legalább pár percig "szakadátiul".
Riporteri gyakorlat híján talán túl sokszor kérdeztem közbe, és időnként türelmetlen is voltam...

Pár év múlva a 4,5 órás hangfelvételt a TESLA magnóról egy Toshiba PC-G10 kazettás deck segítségével,
3 db TDK AD90 (2x45 perces) kazettára játszottam át.  (Normal Bias 120 usec EQ, Noise Reduction: ON).

2010-ben a kazetták hanganyagát egy  ION Tape2PC  kazettás deckről,  Audacity  programot használva
digitalizáltam. (mono, mintavételi frekvencia: 44 kHz)

2012 februárjában az LP Corner Concerto hanglemezboltjában az eredeti (orsós) felvételt is digitalizáltattam
(Munkadíjat nem fogadtak el, Iminek még egyszer köszönöm!) de kiderült, az eltelt 33 év alatt a szalagon levő
felvétel minősége annyit romlott, hogy a 2010-ben kazettákról digitalizált felvétel minősége bizonyult jobbnak.

A sebességben és hangszínben egyaránt ingadozó digitalizált felvételt az Audacity program lehetőségeit
használva próbáltam optimalizálni, és tematikusan szerkeszteni, ami egy olyan munka, amit befejezni nem, 
legfeljebb abbahagyni lehet. A most megosztásra kerülő fájlok hangminősége szerintem már vállalható.

Budapest, 2015. március 30.                                                                                                      Krémer Péter