E L Ő S Z Ó
és A J Á N L
Ó (Gruller Kati
néni hangriportjához)
Kati nénit akkor kezdtem közelebbről megismerni,
amikor
párszor a Szakadáti Idősklubban
ebédeltem.
Láttam, hogy 91 éves kora ellenére
még mekkora
energiával és milyen jó
memóriával
rendelkezik.
Ő még egyike azoknak a túlélőknek,
akik éveket töltöttek el orosz
kényszermunkán, amiről sokat nem tudunk.
Szerettem volna, ha emlékeit nem viszi magával,
ezért megkérdeztem:
- Lenne-e kedve egy
beszélgetéshez, amiről
hangfelvétel készül,
hogy megörökítsük azt az
utókor
számára?
- Miért ne?
Válaszolta, és az
elhatározást tett követte:
2018.
április 29-én
leültünk
házának zárt
verandájában,
ahol fiatalságától kezdve szinte
mindent
elmesélt, amit fontosnak tartott.
Élete történéseit
több évtized
elmúltával is olyan
részletességgel,
szuggesztív átéléssel tudta
előadni,
hogy szinte magunk előtt látjuk azokat.
Elbeszélése alapján hiteles
képet,
betekintést kaphatunk egy orosz munkatábor
életébe is,
ahol tífuszjárvány tombolt, ahol
fiatalságát hátrahagyva, öt
évet
töltött el.
18 éves volt
amikor elhurcolták, 23 évesen
tért ismét haza, és
örülhetett,
hogy életben maradt.
Sokan nem
térhettek vissza onnan már soha
többé!
Hazatérése, az akkori szokás
szerint
már kissé "megkésett"
házassága
után a "falusi asszonysors"
nehezített változata vár rá
évtizedeken keresztül, míg maga
körül
szinte mindenkit eltemetve,
végül egyedül marad, és a
Szakadáti
Idősklub közösségének,
valamint távolabb
élő, jóval fiatalabb
húga
és annak családjának
támogatásával talál
megnyugvást.
Olyan sokszor találkozott már a
"sokarcú" halállal, hogy amint
mondja, nem fél tőle.
Élmény volt végighallgatni ezt a
beszélgetést, és
közreműködni abban,
hogy az most itt mindenki számára
elérhető és meghallgatható legyen.
Ajánlom mindenkinek, akit érdekel egy
szakadáti ember sorsa,
élettörténete!
Köszönjük Kati néni,
hogy megosztotta velünk!
Budapest, 2018. július 26.
Krémer
Péter
(A
fotók nagyításához klikk a
képre!)
|